Kényelmetlen kényelmi díj
Hogyan vélekedünk a parkolási megoldásokról és a kényelmi díjról?
A digitális forradalom vívmányai ellenére nagyjából minden harmadik magyar autós még mindig jellemzően automatában fizet a parkolásért, ugyanakkor az okostelefonos alkalmazások már népszerűbbek, mint az SMS-fizetés – derül ki a megbízásunkból készült friss, reprezentatív kutatásból. Az elektronikus fizetési megoldások hátránya a parkoláson felül fizetendő kényelmi díj, amelynek összege szolgáltatónként jelentősen eltérhet és akár 100 Ft-nál több is lehet. Az autósok közel fele (45 százalék) semmit nem fizetne a szolgáltatás igénybe vételén felül, 32 százalék is csak a törvényileg előírt 40 forintos minimumot.
A jogszabályi háttér már több, mint egy éve adott a kényelmi díj eltörléséhez, de egy koncesszió kiírása még hátra van az új szabályok érvénybe lépéséhez.
Negatív visszajelzések
A Cristo autós alkalmazás fejlesztése során tavaly mi is a Nemzeti Mobilfizetési Zrt viszonteladói lettünk, és integráltuk a parkolási szolgáltatást. Akkor szembesültünk vele, hogy milyen harag és ellenállás van a kényelmi díj kapcsán az emberekben. Korábban soha nem kaptunk ennyi negatív visszajelzést a közösségimédia-felületeinken, ami alapvetően nem a szolgáltatásainkat, hanem ezt az egy költségelemet érintette. Fontos számunkra a felhasználói visszajelzés, ezért igyekztünk körbejárni ezt a témát.
Mi is az a kényelmi díj?
Nem árt írni róla, hogy miről is szól a kényelmi díj, és miért van rá szükség. A 2011. évi CC. törvény teremtette meg a jogszabályi alapját az egységes mobil fizetési rendszernek, melynek végrehajtásáról a 356/2012 Korm. rendelet rendelkezik. Ez utóbbiban van meghatározva, hogy a viszonteladóknak az indított parkolások után 40 Ft kényelmi díjat kell fizetniük a Nemzeti Mobilfizetési Zrt számára, és mivel egyéb jutalékban vagy bármilyen ellentételezésben nem részesülnek a parkolások értékesítéséért, ezért a 40 Ft-on felül van lehetőségük magasabb kényelmi díjat megállapítani, és azt megfizettetni a felhasználókkal.
Ez a többlet jelenti a viszonteladó hasznát. Ebből kell kifizetnie a teljes tranzakció díját, finanszíroznia a fejlesztését, üzemeltetni az alkalmazását, továbbá biztosítania az ügyfélkommunikációt, például ügyfélszolgálati call center fenntartásával. Természetesen a 40 Ft kényelmi díjra a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-nek is szüksége van. Fejlesztenie és fenn is kell tartania a központi rendszert. A fentiekből megállapítható, hogy szüksége van rá a szereplőknek. Pontosabban bevételre van szükségük, amit most kényelmi díj formájában biztosít a jogszabály.
A magyar autóstársadalmat reprezentáló kutatásunkban erre is rákérdeztünk: az autósok közel fele, 45 százaléka semmit nem fizetne az igénybe vett szolgáltatáson felül, és 32 százalék is csak a jogszabályban előírt minimumot.
Ennek a hozzáállásnak érdekes üzleti vonzatai is vannak. A felhasználók ugyanis sok esetben a kényelmi díj mértéke alapján döntenek az egyes viszonteladók között. Ennek megfelelően pedig nem a szolgáltatások versenyeznek, hanem a kényelmi díjak. Pedig mi, viszonteladók igyekszünk jobbnál jobb, kényelmesebbnél kényelmesebb szolgáltatásokkal kiegészíteni az alap parkolási folyamatot. Legyen szó emlékeztető beállításról, automatikus megújításról, vagy akár automatikus díjfizetés leállításról.
Hogyan vélekedik az autós közösség?
A kutatás eredményéből kiderül, hogy az autósok több mint harmada (34%) még mindig jellemzően aprópénzzel fizet a parkolásért, az okostelefonos alkalmazások vannak a második helyen (24 százalék), az SMS-fizetés pedig a harmadik legnépszerűbb megoldás; érdekesség, hogy míg az automatákat főként a nők, az alkalmazásokat jellemzően férfiak használják. Ami pedig a parkolóautomaták használatát illeti, a közel kétharmados többség (60 százalék) meg sem várja, hogy a parkolójegye lejárjon, jellemzően előbb tovább indul. Örömteli hír, hogy mindössze 1 százalék vallotta azt, hogy bliccelni szokott a parkolójegy lejárta után.
Nem meglepő módon a kényelmi díjakkal szemben markáns az elutasítás. A megkérdezettek túlnyomó többsége, több mint háromnegyede csak a jogszabályban előírt 40 forintos minimumösszeget vagy egyáltalán semmit nem fizetne kényelmi díj gyanánt (az előbbi véleményt 32 százalék, az utóbbit 45 százalék osztja). Emellett 69 százalék ért teljes mértékben azzal egyet, hogy többé ne kelljen kényelmi díjat fizetni a parkolásért, ezt egészíti ki még 18 százalék, aki – ha nem is teljesen, de – inkább egyetért az állítással.
Mi a megoldás?
Talán hamarosan örülhetünk, ugyanis a fent hivatkozott és a parkolásfizetést szabályozó törvény már 2020. december 31-én hatályát vesztette, és helyét 2021.január 1-től a 2020.CXLV törvény és a 667/2020 (XII.28) Korm. rendelet vette át; ez utóbbi már arról rendelkezik, hogy a végfelhasználó által a parkolásért fizetett díjnak azonosnak kell lennie, bármilyen formában is fizeti meg azt a gépjárművezető. Így tényleg azzal kelhetünk versenyre szolgáltatóként, amihez értünk: a kiváló ügyfélélmény megteremtésével. Ameddig azonban az egységes rendszer működtetőjét nem választják meg egy az egyelőre még mindig kiírásra váró, koncessziós pályázat keretében, a korábbi törvény marad érvényben.
A Cristo a felhasználói visszajelzések alapján úgy döntöttünk, hogy 2022. január elsejével 0 Ft-ra csökkentjük a kényelmi díj mértékét.
A kutatásról:
A Cristo felmérése a Pulzus kutatási applikációval készült a Smartsurance Technologies Kft. megbízásából. Az adatfelvételre 2022. január 17-20. között került sor 624 fős válaszadói mintával. A minta a 18 év feletti gépjárművel rendelkező és parkoló magyar lakosságot reprezentálja nem és kor szerint.
